Ma újra láttam és megkívántam.Valami egészen elképesztő módon.Mintha csak egy jó pasit látnék berúgva,akit persze mindenre rávehetek.Már akkor láttam,hogy mi lesz a mese vége.Én az ölében,a nyelve a számban....ajajajj,hisz ez csak egy álom.Mert nem én vagyok az ölébe és az ő nyelve nem az én számba van.Sírva tudnék fakadni,azért,hogy én látom ott magam.Pár pillanat volt az egész.Káprázatosan nézett ki abban az új gyönyörű,zöld ingben.Ragyogóbb volt a mosolya mint eddig bármikor.Fehérebbek voltak a fogai,amikre piszkosan ráéheztem.Koszos cipőkkel járt a fejemben és bemocskolni próbálta a fantáziám.És sikerült.Amikor pedig megláttam a partnerét...gyönyörű volt.Páratlan és tökéletes.Tudtam,hogy hozzá való,hiszen ő is annyira mámorító.Egy pillanatig suhant csak végig a fejemben,hogy ha nem itt és nem most vagyunk akkor talán én lennék ott az ölében.És ha én lennék minden bizonnyal megbecsülném a pillanatot nem úgy,mint akivel éppen most csókolózik.Ő csak azt mondja,hogy egy "csók" volt,majd beszáll a legközelebbi pénzes fazon limuzinjába és hancúroznak a hátsó ülésen.De ha én lennék...ha én lennék az a kiválasztott és szerencsés lány,én átszúrnám a nyakunkat egy óriási karddal,hogy megszűnjön az idő múlása és vele együtt mi is.Mi is mint egy pár.Együtt.Örökké....